Orbán György 75
Születésnapi koncertsorozat
Konferencia és hangverseny
Kolozsvár, 2018 október 5-6 / Györkös Mányi Albert Emlékház
A „hagyomány hagyományozódása” vizsgálata Kodály, Bartók, Dohnányi, Veress, Ligeti alkotói örökségének szellemében”.
Demény Attila zeneszerző, a Romániai Magyar Zenetársaság elnöke a következőképpen foglalta össze e rangos rendezvénysorozat alapgondolatát és üzenetét:
Egyre világosabbá vált, hogy a „Hagyomány hagyományozódása” kérdését a tanár-tanítvány, a tradíció és a jövő, az alkotói kontinuitás szellemében célszerű bemutatni, „becsempészni” az erdélyi köztudatba.
Ezt a szellemi, alkotói közösséget, függetlenül attól, hogy mindegyikük a saját szuverén alkotói világkarrierjét járta végig, mélyebb összefüggéseiben érdemes vizsgálni.
A „mélyebb összefüggések” a 2018-as konferencia és hangverseny esetében arra utal, hogy a tradíció és jövő értelmezése kibővül az erdélyi zenei hagyományokkal is. Ily módon Vermesy Péter, Orbán György, Csíky Boldizsár, Terényi Ede és mások is bekerülnek konferenciánk vizsgálatába.
A kortárs magyar zenetudomány és kiváló kutatási eredményei is megerősítették meggyőződésünket abban, hogy a magyar zenetörténet a politikai határok nélküli, a „hagyomány hagyományozódása” szemléletében értelmezhető és értelmezendő hitelesen.
A gyergyóremetei Művelődési Ház, Laczkó Albert Elemér kiváló polgármester
kezdeményezésére vadonatúj Förster koncertzongorát sikerült vásárolnia. Ezt a
nagyszerű eredményt két napos fesztivállal köszönti a Romániai Magyar
Zenetársaság.
Fellépő művészek, előadók:
Demény Balázs, Ony Yan (DE) zongoraművészek
Zágoni Előd csellóművész
Andrejszki Judit (HU), kiválő régi zenész, énekművész-népdalénekes,
csembalista, aki saját csembalójával adja elő „Zenés történelemóra” c. műsorát
Műsorvezető:
Demény Balázs
Kulturális Fesztivál Kolozsváron 2017. november 14-18.
Fővédnök: Mile Lajos úr Kolozsvári Főkonzul
A Romániai Magyar Zenetársaság (RMZT) tevékenysége a kiemelkedő magyar zeneszerzőink, előadóművészeink, fiatal tehetségeink bemutatása hangversenyek, emléknapok, fesztiválok, vetélkedők, konferenciák, workshopok keretében.
1995-től jobbára egyetlen kiemelkedő nagyságra (Liszt, Bartók, Kodály, Dohnányi, Veress, Ligeti) koncentráltunk. Ilyenek voltak a Bartók Emléknapok 1995, a Kodály Emléknapok 1997, a Zsurka Péter Emléknapok 1999, a Balogh Ferenc Emléknapok 2000, a Vermesy Péter Emléknapok 2008, a Liszt Ferenc Emléknapok 2011, a Veress Sándor Emlékkoncertek 2013, a Ligeti workshopunk 2013, a Dohnányi Emléknapok 2015, és a Mozart-Bartók Emléknapok 2016-ban.
A Romániai Magyar Zenetársaság (RMZT) a Mozart-Bartók Emléknapok alkalmával november 23-án, 29-én és december 2-án emlékezett W. A. Mozart és Bartók Béla születésének évfordulójára (Mozart 260, Bartók 135 éve született). Az első két hangverseny Kolozsváron, a Gh. Dima Zeneakadémia Stúdió termében, a harmadik a nagyváradi Partium Keresztény Egyetem Dísztermében hangzott el.
A zenész társadalom és a világ zeneszerető közönsége ebben az évben két jelentős, korszakalkotó zeneszerzőre emlékezik. 260 éve született Wolfgang Amadeus Mozart és 135 éve Bartók Béla.
A Romániai Magyar Zenetársaság (RMZT) a Mozart-Bartók Emléknapok keretében három hangversennyel tiszteleg a két nagyság emléke előtt, ismert és elismert művészek közreműködésével. Az első két hangverseny helyszíne Kolozsvár, a harmadiké Nagyvárad.
Örkény István születésének centenáriumát ünneplik idén világszerte, ahol magyarok élnek. A Kolozsvári Magyar Operában csütörtökön, november 8-án délután 6-tól Örkény-emlékesttel tisztelegnek az egypercesek szerzője, a magyar abszurd dráma talán legnagyobb képviselője előtt.
Az emlékestet Demény Péter író által jegyzett és Bogdán Zsolt színművész előadásában elhangzó, Örkény stílusát idéző irodalmi szöveg, “apokrif egyperces” nyitja, amelyet Demény Attila zeneszerző Örkény két egyperces novellája – aBevégezetlen ragozás és Az utolsó meggymag – nyomán készült kamaraoperája követ. Utóbbiak librettóit Visky András, illetve Lászlóffy Aladár írta.
„Hitte volna valaki a nyolcvanas évek derekán, hogy váratlan fordulat előtt áll Európa: a berlini falat ledöntik, kivégzik Ceausescut, felbomlik a Szovjetúnió… Abban az eufórikus állapotban, egy boldog jövő reményében mindenki izgatottan leste a fejleményeket, várta a nagy változást. Sokan gondolhatták, hogy Orwell, Örkény vagy maga Beckett világa végképp a múlté. Ám a kezdeti eufória ellenére homályos gyanú árnyékolta be a nagy várakozást. Egy furcsa érzés kísértett, hogy mindez egy nagyszabású színjáték, ahol a kulisszák mögött történik a szerepleosztás. Az elmúlt húsz évben lépten-nyomon, folyton-folyvást visszaköszön Orwell, Örkény vagy Beckett. Tanulságos látni, ahogy a remekművek túlélik az alkalmi konjunktúrákat.
A Parafarm (1992) Orwell, a Bevégezetlen ragozás – haláltáncjáték (2001) és Az utolsó meggymag (2007) Örkény egyperces novellái nyomán született. A Parafarm az ellopott forradalom, a Bevégezetlen ragozás a magány és leépülés, Az utolsó meggymag az utolsó négy magyar története. A három mű más-más zenei nyelven szólal meg, mégis együvé tartozik. Mindhárom történet a sikertelenségé, egyfajta végállapot, ahol már alig lehetséges az értelmes, összefüggő beszéd, helyette emlékek, indulatok bukkannak föl a mélyből. Ez a történet a veszteseké, a folyamatos kudarcé, a magányé, a rögeszméké: nagy utazás a szertefoszlott illúziók nyomában” – vallja Demény Attila a csütörtökön bemutatásra kerülő produkcióról.