Archívum

2018. okt. 14.

2018. okt. 13.

2018. okt. 5.

A „Hagyomány hagyományozódása” Kodály, Bartók, Dohnányi, Veress, Ligeti alkotói örökségének szellemében.

Konferencia és hangverseny

Konferencia és hangverseny

Kolozsvár, 2018 október 5-6 / Györkös Mányi Albert Emlékház

 

A „hagyomány hagyományozódása” vizsgálata Kodály, Bartók, Dohnányi, Veress, Ligeti alkotói örökségének szellemében”.

 

Demény Attila zeneszerző, a Romániai Magyar Zenetársaság elnöke a következőképpen foglalta össze e rangos rendezvénysorozat alapgondolatát és üzenetét:

Egyre világosabbá vált, hogy  a „Hagyomány hagyományozódása” kérdését a  tanár-tanítvány, a tradíció és a jövő, az alkotói kontinuitás szellemében célszerű bemutatni,becsempészniaz erdélyi köztudatba.

Ezt a szellemi, alkotói közösséget, függetlenül attól, hogy mindegyikük a saját szuverén alkotói világkarrierjét járta végig, mélyebb összefüggéseiben érdemes vizsgálni.

A „mélyebb összefüggések” a 2018-as konferencia és hangverseny esetében arra utal, hogy a tradíció és jövő értelmezése kibővül az erdélyi zenei hagyományokkal is. Ily módon Vermesy Péter, Orbán György, Csíky Boldizsár, Terényi Ede és mások is bekerülnek konferenciánk vizsgálatába.

 

A kortárs magyar zenetudomány és kiváló kutatási eredményei is megerősítették meggyőződésünket abban, hogy a magyar zenetörténet a politikai határok nélküli, a „hagyomány hagyományozódása” szemléletében értelmezhető és értelmezendő hitelesen.

2017. nov. 14.

Erdélyi Zenei Napok

A „Hagyomány hagyományozódása” Kodály, Bartók, Dohnányi, Veress, Ligeti alkotói örökségének szellemében.

Kulturális Fesztivál Kolozsváron 2017. november 14-18.
Fővédnök: Mile Lajos úr Kolozsvári Főkonzul

A Romániai Magyar Zenetársaság (RMZT) tevékenysége a kiemelkedő magyar zeneszerzőink, előadóművészeink, fiatal tehetségeink bemutatása hangversenyek, emléknapok, fesztiválok, vetélkedők, konferenciák, workshopok keretében.
1995-től jobbára egyetlen kiemelkedő nagyságra (Liszt, Bartók, Kodály, Dohnányi, Veress, Ligeti) koncentráltunk. Ilyenek voltak a Bartók Emléknapok 1995, a Kodály Emléknapok 1997, a Zsurka Péter Emléknapok 1999, a Balogh Ferenc Emléknapok 2000, a Vermesy Péter Emléknapok 2008, a Liszt Ferenc Emléknapok 2011, a Veress Sándor Emlékkoncertek 2013, a Ligeti workshopunk 2013, a Dohnányi Emléknapok 2015, és a Mozart-Bartók Emléknapok 2016-ban.

Tovább…

2017. okt. 6.

„Zongora-avató” fesztivál Gyergyóremete 2017

Gyergyóremetei Művelődési Ház 2017. október 6-7, péntek-szombat 19 órakor

A gyergyóremetei Művelődési Ház, Laczkó Albert Elemér kiváló polgármester
kezdeményezésére vadonatúj Förster koncertzongorát sikerült vásárolnia. Ezt a
nagyszerű eredményt két napos fesztivállal köszönti a Romániai Magyar
Zenetársaság.

Fellépő művészek, előadók:
Demény Balázs, Ony Yan (DE) zongoraművészek
Zágoni Előd csellóművész
Andrejszki Judit (HU), kiválő régi zenész, énekművész-népdalénekes,
csembalista, aki saját csembalójával adja elő „Zenés történelemóra” c. műsorát

Műsorvezető:
Demény Balázs

2016. nov. 29.

Reprezentatív alkotások a Mozart-Bartók Emléknapokon

Laskay Adrienne, Szabadság (Kolozsvár), dec. 7

A Romániai Magyar Zenetársaság (RMZT) a Mozart-Bartók Emléknapok alkalmával november 23-án, 29-én és december 2-án emlékezett W. A. Mozart és Bartók Béla születésének évfordulójára (Mozart 260, Bartók 135 éve született). Az első két hangverseny Kolozsváron, a Gh. Dima Zeneakadémia Stúdió termében, a harmadik a nagyváradi Partium Keresztény Egyetem Dísztermében hangzott el.

Tovább…

2016. nov. 23.

Mozart-Bartók Emléknapok

Szabadság (Kolozsvár), nov. 23

 

A zenész társadalom és a világ zeneszerető közönsége ebben az évben két jelentős, korszakalkotó zeneszerzőre emlékezik. 260 éve született Wolfgang Amadeus Mozart és 135 éve Bartók Béla.
A Romániai Magyar Zenetársaság (RMZT) a Mozart-Bartók Emléknapok keretében három hangversennyel tiszteleg a két nagyság emléke előtt, ismert és elismert művészek közreműködésével. Az első két hangverseny helyszíne Kolozsvár, a harmadiké Nagyvárad.

Tovább…

2015. dec. 17.

2012. nov. 8.

Örkény-emlékest a Kolozsvári Magyar Operában

maszol, nov. 6

Örkény István születésének centenáriumát ünneplik idén világszerte, ahol magyarok élnek. A Kolozsvári Magyar Operában csütörtökön, november 8-án délután 6-tól Örkény-emlékesttel tisztelegnek az egypercesek szerzője, a magyar abszurd dráma talán legnagyobb képviselője előtt.

Az emlékestet Demény Péter író által jegyzett és Bogdán Zsolt színművész előadásában elhangzó, Örkény stílusát idéző irodalmi szöveg, “apokrif egyperces” nyitja, amelyet Demény Attila zeneszerző Örkény két egyperces novellája – aBevégezetlen ragozás és Az utolsó meggymag – nyomán készült kamaraoperája követ. Utóbbiak librettóit Visky András, illetve Lászlóffy Aladár írta.

„Hitte volna valaki a nyolcvanas évek derekán, hogy váratlan fordulat előtt áll Európa: a berlini falat ledöntik, kivégzik Ceausescut, felbomlik a Szovjetúnió… Abban az eufórikus állapotban, egy boldog jövő reményében mindenki izgatottan leste a fejleményeket, várta a nagy változást. Sokan gondolhatták, hogy Orwell, Örkény vagy maga Beckett világa végképp a múlté. Ám a kezdeti eufória ellenére homályos gyanú árnyékolta be a nagy várakozást. Egy furcsa érzés kísértett, hogy mindez egy nagyszabású színjáték, ahol a kulisszák mögött történik a szerepleosztás. Az elmúlt húsz évben lépten-nyomon, folyton-folyvást visszaköszön Orwell, Örkény vagy Beckett. Tanulságos látni, ahogy a remekművek túlélik az alkalmi konjunktúrákat.

A Parafarm (1992) Orwell, a Bevégezetlen ragozás – haláltáncjáték (2001) és Az utolsó meggymag (2007) Örkény egyperces novellái nyomán született. A Parafarm az ellopott forradalom, a Bevégezetlen ragozás a magány és leépülés, Az utolsó meggymag az utolsó négy magyar története. A három mű más-más zenei nyelven szólal meg, mégis együvé tartozik. Mindhárom történet a sikertelenségé, egyfajta végállapot, ahol már alig lehetséges az értelmes, összefüggő beszéd, helyette emlékek, indulatok bukkannak föl a mélyből. Ez a történet a veszteseké, a folyamatos kudarcé, a magányé, a rögeszméké: nagy utazás a szertefoszlott illúziók nyomában” – vallja Demény Attila a csütörtökön bemutatásra kerülő produkcióról.

2011. máj. 7.

Liszt Ferenc Emléknapok

Konferencia és kerekasztal-beszélgetés Liszt születésének 200-ik évfordulója alkalmából

2009. dec. 21.

Vermesy szellemében Jubileumi könyv-kavalkád az EME-nél

Fekete Adél, Szabadság (Kolozsvár), dec. 21.

A Romániai Magyar Zenetársaság és a Kolozsvári Magyar Opera a húsz éve, december 17-én elhunyt Vermesy Péterre emlékezett, emlékhangverseny keretén belül. A zeneszerző 1939-ben született Brassóban, de Kolozsvárott töltötte élete nagy részét, ahol a „Gh. Dima” Zeneakadémia ellenpont-tanára volt. Majd családja jólétéért önként választotta a kivándorlást, az NSZK-beli Heidenheimban telepedett le.

Tovább…

2009. dec. 17.

Vermesy-emléknapok a Magyar Operában

Turánitz J. Lajos, Szabadság (Kolozsvár), dec. 15.

Vermesy-emléknapokat szervez a Romániai Magyar Zenetársaság és a Kolozsvári Magyar Opera. A közös rendezvény tisztelgés kíván lenni a túl korán, tragikus körülmények között elhunyt zeneszerző munkássága előtt halálának 20. évfordulója alkalmából. Vermesy Péter (1939–1989) zeneszerzőt, a kolozsvári Zeneakadémia egykori tanárát, remek zenei tárgyú írások szerzőjét távol hazájától, a ‘89-es események tv-beli szemlélése közben, hirtelen felindulás következtében érte a halál. Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy és a Pest-megyei Maglód után Kolozsvár is zenetudományi konferenciával egybekötött hangversennyel emlékezik meg a zeneművészről, december 17-én. A bevezetőt mond Demény Attila, a Kolozsvári Magyar Zenetársaság elnöke.

2009. szept. 26.

Mivel foglalkozik mostanában… Demény Attila zeneszerző, Nádasdy-díjas operarendező

Köllő Katalin, Szabadság (Kolozsvár), szept. 26.

Demény Attila zeneszerző, operát rendez, fesztivált szervez, karmester, intézi a Romániai Magyar Zenetársaság ügyeit. Jelenleg oroszországi vendégszereplésre készül. A moszkvai vendégszereplés Kádár Tibor, Sipos László és Ughy István festőművészek kiállításával kezdődik. Utána lesz Demény Attila szerzői estje, elhangzik több zeneműve, zongoradarabja, az egyiket Szőcs Géza versei nyomán írta. Egyik kamaraoperája is elhangzik Oroszországban. A Romániai Magyar Zenetársaság szervezésében Vermesy Péter Emléknapok lesznek decemberben, Vermesy halálának 20. évfordulója alkalmából. Vermesy Péter (1939–1989) tragikus hirtelenséggel elhunyt, legendás hírű, kiváló erdélyi magyar zeneszerző, a Kolozsvári Zeneakadémia tanára és zenei tárgyú írások szerzője. Köszönet illeti Buzás Pál zongoraművészt, akinek gondozásában a kolozsvári Arpeggione Kiadónál megjelenhetett Vermesy eddig kiadatlan három zongoraversenye, zongora-darabjai és kamara-művei. Örvendetes az is, hogy Németh G. István zenekutató Vermesy Péter monográfiája megjelent. Demény Attila zeneszerző fia Demény Balázs elsőéves egyetemista Budapesten a Zeneakadémián, a zongoraosztályban. Demény Balázsnak az idei májusi Bukaresti Magyar Zenei Fesztiválon nyert I. díja nyomán novemberében Brüsszelben és Párizsban is hangversenye lesz.

2008. okt. 25.

Az újra átélt csoda

Nagy-Hintós Diána, Szabadság (Kolozsvár), okt. 25.

Annak idején városunk zenei életének kimagasló eseményei közé tartoztak Ágoston András hegedűművész és Nina Panieva-Sebesi zongoraművész kamaraestjei: két kiváló művészegyéniség mindannyiszor tökéletes előadásmódjában gyönyörködhettek a kamarazene rajongói. „A Romániai Magyar Zenetársaság a hajdanvolt kamarazeneesték emlékét nyolc CD-lemezen örökítteti meg: e két, páratlan tehetségű előadóművész interpretálásában az összes Beethoven és Mozart hegedű-zongora szonáta hallható lesz” –, tudtuk meg. Demény Attila zeneszerzőnek, a zenetársaság elnökének meleg hangú köszöntőjéből, amelyet Laskay Adrienne nyugalmazott karnagy fordított le román nyelvre. Ezt követően felvételről Beethoven: Tavasz című hegedű-zongoraszonátájának első tétele csendült fel az Ágoston–Panieva duó előadásában. Ritkán hallható tökély: az első hangtól az utolsóig. Még fel sem ocsúdhattunk a rácsodálkozásból, s a törékeny testalkatú zongoraművész lassan a zongorához ült, miközben Ágoston András kezébe vette a hegedűt, és játszani kezdtek: Mozart Esz-dúr szonátájának két tételét adták elő. Nehéz szavakba önteni azt a katartikus érzést, amely mindenkit áthatott. Nem is lehet. Vagy talán nem is kell? Hiszen akik ott voltak, és újra átélték az elveszettnek hitt csodát, a hosszan ható élmény benyomásával távoztak.

Tovább…

2007. dec. 17.

Serkenj fel, kegyes nép! – Kárpát-medencei Kodály-vetélkedő

Kárpátalja, nov. 2

A Magyar Zenei Tanács Kodály születésének 125. évfordulója alkalmából vetélkedőt hirdetett a Kárpát-medence ifjúsága számára. A háromfordulós megmérettetés első részét a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség szervezésében az elmúlt héten Beregszászon, a Rákóczi-főiskola dísztermében tartották.

Tovább…

2007. jan. 19.

Még egyszer a Kárpát-medencei Kodály-vetélkedőről

Laskay Adrienne, Szabadság (Kolozsvár), jan. 19.

„Serkenj fel, kegyes nép!” címmel került sor tavaly arra az általános- és középiskolások számára meghirdetett Kárpát-medencei Kodály-vetélkedőre, amelyet a Magyar Zenei Tanács, a Jeunesse Musicales Hungary, valamint a Romániai Magyar Zenetársaság szervezett. Demény Attila zeneszerző is a zsűri tagja volt, aki hangsúlyozta, a résztvevő 106 csapat tagjai és a felkészítő tanárok egészen kivételes, különleges teljesítménye többszöri méltatást is megérdemel. Rendkívüli volt, hogy 106 csapat jelentkezett a Kárpát-medencéből. Ez 106 csapat a felkészítő tanárokkal együtt kb. 700 (!) megszállott embert jelent, ők több hónapig intenzíven, kitartóan Kodállyal foglalkoztak. Nagy öröm volt az is, hogy a 2006-os Bartók-vetélkedőhöz hasonlatosan a 2007-es Kodály-vetélkedő is Kárpát-medencei lett. A magyar–magyar kulturális integráció szellemében folyt a vetélkedő. A legnagyobb elégtétel a vetélkedő szakmai színvonala volt. A Duna Televízió viszont – enyhén szólva – kihátrált a rendezvény mögül. Pedig a résztvevőknek, annak a 700 diáknak az lett volna a legnagyobb jutalom, ajándék, ha a Duna Televízió felfigyel rájuk, hiszen az hivatása, hogy tájékoztassa a világ magyarságát.

Tovább…

2006. máj. 27.

Bartók a Képtárban

Ferencz, Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 29.

A Romániai Magyar Zenetársaság szervezésében a Bartók-év alkalmából zenetudományi konferenciát tartottak május 27-én Sepsiszentgyörgyön. Pávai István népzenekutató,   Németh G. István, Sepsiszentgyörgyről elszármazott fiatal budapesti zenetudós előadása után Demény Attila, a zenetársaság elnöke egykori tanára, Vermessy Péter munkásságáról írt reflexióját olvasta fel.

2004. feb. 28.

Nincs konszenzus a zeneművészeti kar létrehozásában. Bálint-Pataki József bírálja a Sapientia kuratóriumát

Köllő Katalin, Szabadság (Kolozsvár), márc. 1.

Az erdélyi magyar zenei felsőoktatás helyzete címmel szervezett konferenciát február 28-án a Romániai Magyar Zenetársaság (RMZ), amelynek célja a magyar tannyelvű zenei felsőoktatás kérdéseinek, illetve annak megvitatása volt, hogy a Sapientia EMTE keretén belül Zeneművészeti Kart hozzanak létre. A rendezvényre Kolozsváron, az EMTE székházában került sor. Demény Attila RMZ-elnök röviden vázolta a kar beindításával kapcsolatosan eddig történteket. Mint mondta: a Gheorghe Dima Zeneakadémián hosszú harc után sem mutatkozik lehetőség arra, hogy ott, az állami oktatás keretében magyar szak is beinduljon. Az RMZ megnyerte a pályázatot, és összeállította az akkreditációs dossziét. Demény közölte: az iratcsomót tologatták, s végül az egyetem a média-szak beindítására kért engedélyt. Az előadók a magyar zenei felsőoktatás szükségességét hangsúlyozták. Bálint-Pataki József HTMH-elnök felvázolta a határon túli magyar felsőoktatás helyzetét, majd az EMTE működését elemezte. Sok tennivaló van a gazdálkodás, a költségvetés tervezése terén, az erőforrások felhasználása éretlennek tűnik. Feszültség érezhető a központok között – állapította meg. Leszögezte: a magyar kormány olyan lépésekre kényszerült, amelyek következtében az erdélyi felsőoktatás fejlesztésére előirányzott összeg 362 millió forinttal csökkent. Bíznak benne, hogy az egyetem képes lesz a megmaradt pénzből is működni. Bálint-Pataki a kuratóriumot is bírálta. Kijelentette: nem történt egyeztetés a finanszírozóval az Európai Tanulmányok Kar beindításakor. Az egyetemnek a hiányszakokat kell lefednie. Ami a zeneoktatást illeti, szándékuk segítséget nyújtani, de lehetőségeik végesek. Az elnök azt ajánlotta a szakembereknek, hogy az egyetemmel szoros együttműködésben készítsék el a megvalósíthatósági tanulmányt.

2001. nov. 24.

Változó világban megújuló egyház

Köllő Katalin, Szabadság (Kolozsvár), nov. 26.

Nov. 24-25-én a történelmi egyházaink képviselői, valamint politikusok és közéleti személyiségek A történelmi egyházak szerepe a kisebbségek életében címen tartottak konferenciát a zágoni Mikes-kastélyban. Az előadók kiemelték, hogy a kisebbségbe sodort közösségek életében az egyháznak fontos szerepet kell játszania. Kiss Jenő, a megyei könyvtár igazgatója szerint: ,,az egyházak bekapcsolódása a közösségek gazdasági életébe erkölcsi tőkét jelenthet bizonyos kezdeményezésekben”, Baka Mátyás, a megyei tanács alelnöke is úgy vélekedett, hogy ,,nagyobb a hitele annak, amit az egyház kezdeményez”. Bíró A. Zoltán csíkszeredai szociológus tudományos kutatási programban szerzett tapasztalatai alapján az egyház, a nemzeti identitás és a hétköznapok összefüggéseit villantotta fel. /(bodor): Kisebbségi konferencia Zágonban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./ A konferencia megtartása holland támogatással történt. A konferencia szervezői, Kiss Jenő könyvtárigazgató, a Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület titkára, és Demény Attila zeneszerző, az Erdélyi Magyar Zenetársaság elnöke együttgondolkodásra hívta a történelmi egyházak képviselőit. – A lelkészeknek tudomásul kell venniük az idők változását, s az egyháznak is igazodni kell a közösség igényeihez. Bíró A. Zoltán által végzett tudományos kutatási program eredményei mutatják, az egyházak által létrehozott szervezetek sokkal életképesebbeknek mutatkoznak, mint sok civil szervezet. Bíró Béla író, egyetemi tanár arra hívta fel a figyelmet, hogy hit és mítoszok nélkül nem lehet élni. A tradíciókból, a mítoszokból meg kell őriznünk azokat, amelyek konstruktívak lehetnek.

2000. okt. 27.

Konferencia Nagyenyeden

Gittai István, Bihari Napló (Nagyvárad), ok. 27.

Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégiumban tartották a Templom és iskola tematikájú háromnapos nemzetközi konferenciát az elmúlt hét végén. Nemzetközivé a holland előadóvendégek tették. Csűry István (Nagyvárad) a nevelés tekintélyéről tartott előadást. Eszmefuttatásában a hiteles emberek összefogását szorgalmazta. Demény Attila, a Romániai Magyar Zeneszerzők Társulatának elnöke a romániai magyar zeneoktatás gondjait taglalta. Az erdélyi felcseperedett zenei tehetségek zöme elmegy. Egy beszédes szám: 16 európai hangversenyzenekar élén Kolozsváron végzett koncertmester áll. Kérésüket, hogy legyen magyar nyelvű zenei oktatás Kolozsváron, elutasították, annak ellenére, hogy a növendékek negyven százaléka magyar ajkú. Nem marad más hátra, mint egyházi keretek között megoldani az anyanyelvű zenei oktatást. Tolnay István tanügyi tanácsos a Partiumi Keresztény Egyetem célkitűzéseit vázolta, mondván: az új váradi tanintézmény chartájába foglalta a keresztyén értékek őrzését, ápolását és továbbadását. Tőkés Elek egyházkerületi tanácsos (Kolozsvár) az egyházi iskolákról szólt. Jelenleg mintegy 2200 gimnazista és főiskolás tanul a református iskolákban. Szó esett még a magyar nyelvű szakiskolák beindításnak igényéről, meg arról a gondról, hogy az erdélyi magyar családok negyven százaléka nem tudja megvenni a méregdrága tankönyvcsomagot. A konferencián bemutatták a Magzatvédelem – életvédelem című kötetet. A zárónapon leleplezték Pápai Páriz Ferenc emlékplakettjét, melyet Gergely István kolozsvári szobrászművész készített. – Dr. Herman M. János, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület előadó-tanácsosa, a konferencia szervezője kifejtette: nincs túl nagy divatja a keresztyén iskolaalapításnak Erdélyben. Nagy az ódzkodás az egyházi iskolák és a keresztyén szellemiség terjedésétől. – Az Aranyos völgyében tucatszám épülnek ortodox kolostorok, templomok. Ezekre mindig jut elegendő állami pénz, miközben több száz éves magyar kollégiumok málladoznak.

2000. okt. 20.

Templom és iskola

Győrfi Dénes, Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3.

Okt. 20-22. között rangos nemzetközi konferencia színhelye volt Nagyenyed református vártemploma és a Bethlen Gábor Kollégium díszterme. Gert Schutte hollandiai parlamenti képviselő keresztyén iskolai oktatás: a szülők, az állam és az egyház c. előadását Hannie Herman-Mostert ismertette, majd Jan Geersing, a hollandiai Friesland polgármestere a gyakorlati keresztyén oktatásról értekezett. Ezek után dr. Szőcs Éva az Életvédelem és magzatvédelem c. kötetet ismertette, mely a komáromi és nagyváradi nemzetközi konferenciákon elhangzott előadásokat foglalta össze s mely anyag a Királyhágómelléki Református Egyházkerület kiadásában látott napvilágot. Este a kolozsvári Állami Magyar Opera művészei Kodály Zoltán Székelyfonójából részleteket adtak elő. Dr. Juhász Tamás kolozsvári teológiai tanár a XIX. századi kollégiumi liberalizmusról tartott előadást, dr. Berthold Köber nagyszebeni teológiai professzor az erdélyi szászok egyházáról és iskolájáról értekezett, dr. Csűry István nagyváradi generális direktor a nevelés tekintélyéről tartott színvonalas előadást, Ben Nitraw, a hollandiai Manddat Alapítvány elnöke a holland református egyházak tevékenységét ismertette, Demény Attila, a Romániai Magyar Zeneszerzők Társulatának elnöke a hazai zenei oktatás gondjait fejtegette, Tőkés Elek kolozsvári egyházkerületi tanácsos egyházi iskoláink jelenéről és jövőjéről értekezett. A magyarlapádi Pirospántlikás népi együttes magyar népdalokkal emelte az est hangulatát. A vasárnapi istentiszteleten dr. Tőkés István kolozsvári teológiai professzor hirdette Isten igéjét. Pápai Páriz Ferenc kollégiumi rektorprofesszor emlékplakettjének leleplezése után megkoszorúzták a Gergely István kolozsvári szobrászművész által készített emlékplakettet. A plakett szövege: “A lélek csendességének és ezzel együtt az egészségnek fundamentuma, a léleknek Istennel való megbékélése, mely minden jóságos cselekedetnek is és bölcsességnek is kútfeje PÁPAI PÁRIZ FERENC 1649-1716 az orvostudomány doktorának és a jeles nagyenyedi kollégium nyilvános professzorának emlékére állíttatta a református eklézsia az Úr 2000. esztendejében.”

2000. szept. 24.

A hannoveri világkiállítás meghívottja volt a kolozsvári Állami Magyar Opera

Hintós Diana, Szabadság (Kolozsvár), okt. 14.

Szept. 24-29. között a kolozsvári Állami Magyar Opera társulata Hannoverben lépett fel Kodály Zoltán Székelyfonójával az Expo Hannover budapesti kormánybiztosi hivatal meghívottjaként. Demény Attila rendező emlékeztetett: a Székelyfonó 1991-es bemutatását a kolozsvári kritika elutasította. Ezt ellenpontozta, hogy az előadásról készült MTV-film a legjobb operafilm díját kapta az 1993-as párizsi filmfesztiválon. Simon Gábor igazgató elmondta, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala is segítségünkre volt a meghívásban. Hannoveri előadásuk sikerét a szűnni nem akaró taps jelezte. Az igazgató elmondta, hogy a következő évad nem lesz szokványos évad. A magyar millennium esztendejében kilátás van arra, hogy több magyarországi vendégjátékon vehetnek részt. A millenniumi rendezvények színhelye a budapesti volt Ganz-gyár csarnoka, amelyet nemcsak színház- és operaelőadások bemutatására, hanem valóságos magyar kultúracsarnokká alakítanak át.

2000. máj. 21.

80. születésnapján köszöntjük Balogh Ferenc tanár urat

Szabadság (Kolozsvár), máj. 27.

Máj. 21-22-én ünnepelt a Romániai Magyar Zenetársaság: id.Balogh Ferenc hegedűtanárt köszöntötték Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban. Id. Balogh Ferenc hegedűtanár és hangversenymester életének és munkásságának jelentős része kötődik Kolozsvár zenei életéhez. 1948-ban kerül Kolozsvárra az Állami Magyar Operához, ahol 1958-ig látta el a hangversenymester feladatkörét. Ezzel párhuzamosan a Magyar Művészeti Intézet zenefakultásán tanított, majd miután az intézményt beolvasztották a Gh. Dima Zeneművészeti Főiskolába, nyugdíjazásáig több mint száz növendéke sajátította el vele a hegedülés művészetét. 1981-ben ment nyugdíjba. Az idős mestert köszöntő kamarahangversenyen fellépett Ruha István. ifj. Barabás Sándor, Rózsa Ernő és ifj. Balogh Ferenc is. Demény Attila, az RMZT elnöke a távol levő tanítványok születésnapi jókívánságait tolmácsolta. – Az ünnepelt elmondta, hogy a budavári Koronázó-templom zenekarában hangversenymester.

2000. jan. 1.

1999. szept. 20.

A kolozsvári magyar civil szervezetek üdvözlik az egyházak összefogását a magyar egyetemért

Szabadság (Kolozsvár), szept. 20.

A kolozsvári székhelyű magyar civil szervezetek üdvözölték a romániai magyar történelmi egyházak összefogását és a Szövetségi Egyeztető Tanács állásfoglalását a kolozsvári központú, önálló, magyar nyelvű felsőoktatás érdekében. Várják minden olyan szervezet csatlakozását, amely e munkában részt képes és részt kíván venni” – áll a nyilatkozatban. Aláírók: Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége – dr. Péntek János elnök; Bolyai Társaság – dr. Wanek Ferenc elnök; Erdélyi Múzeum-Egyesület – dr. Tonk Sándor alelnök; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság – dr. Pusztai Kálmán elnökségi tag; Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány – Pillich László ügyvezető elnök; Kolozs megyei RMDSZ – Kónya-Hamar Sándor elnök; Kolozsvári Magyar Diákszövetség – Tókos Pál elnök; Kriza János Néprajzi Társaság – dr. Pozsony Ferenc elnök; Romániai Magyar Közgazdász Társaság – Somai József alelnök; Romániai Magyar Zenetársaság – Demény Attila elnök.

1999. júl. 1.

1998. máj. 23.

Demény Attila Genfben a Bolyairól

Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5.

Az ENSZ Emberjogi Bizottságának Kisebbségi Munkacsoportja máj. 23-25-e között Genfben ülésezett, melyen a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságát Demény Attila zeneszerző, rendező képviselte. Demény Attila jún. 3-án tartott sajtótájékoztatóján beszámolt a genfi munkálatokról. Demény Attila hozzászólásában kifejtette, hogy a román kormány nem szakított radikálisan az asszimilációs hagyományokkal, miközben megpróbál formálisan megfelelni a nyugati elvárásoknak. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem a jól csengő multikulturális címkét kapta, mely külföld felé a probléma megoldását sugallja. Gyakorlatilag azonban a kisebbséget érintő döntések továbbra is a többség kezében vannak. Felhívta a figyelmet a kolozsvári zeneakadémia helyzetére, amelyet 1995-ben, noha több mint egyharmaduk magyar volt, az egyetemi szenátus az addig kétnyelvű akadémiát egynyelvűvé változtatta. A hallgatók, a tanárok, a magyar intézmények tiltakozását elutasították, az egyetemi autonómiára hivatkozva.

1997. márc. 9.

Kodály Zoltán Emléknapok

Szabadság (Kolozsvár), márc. 5.

Kodaly Emleknapok

Kodály Zoltán halálának 30. évfordulója alkalmából a Romániai Magyar Zenetársaság /RMZT/ Kodály-emléknapokat rendez márc. 9-15-e között, jelentette be Demény Attila, az RMZT elnöke. Az emléknapok védnöke a Magyarok Világszövetsége, valamint Kodály Zoltánné Pécely Sarolta és Ujfalussy József akadémikus.

1997. márc. 9.

Kodály Zoltán Emléknapok

Szabadság (Kolozsvár), márc. 10.

Márc. 9-én Kolozsváron, a Protestáns Teológia dísztermében ünnepélyesen megnyitották a Romániai Magyar Zenetársaság által rendezett egyhetes Kodály Zoltán Emléknapokat. Demény Attila, az RMZT elnöke üdvözölte a megjelenteket, majd Ujfalussy József felidézte Kodály Zoltán életművét. A nyíregyházi Pro Musica leánykórus Kodály-hangversenye következett.

1997. márc. 9.

1996. okt. 3.

A VET közgyűlése Kolozsváron

A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága /VET/ okt. 3-án tartotta közgyűlését Kolozsváron. A Szabadság (Kolozsvár) napilap nem adott hírt az eseményről. A Romániai Magyar Szó tudósítóját meghívták a közgyűlésre, röviden vázolta a közgyűlés lefolyását. Patrubány Miklós elnöki beszámolója után az alelnökök /Jakab Gábor, Kató Béla, Tor T. Tibor, Vetési László/ tovább árnyalták a VET tevékenységét. Csoóri Sándor költő, az MVSZ elnöke is köszöntötte az egybegyűlteket. Hozzászóltak: Borbély Imre, az MVSZ választmányi elnöke, Tőkés László püspök, Czirják Árpád római katolikus érseki helynök. Megválasztották az új választmányt , majd az MVSZ okt. 25-27-i tisztújító közgyűlésén a VET-et képviselő 58 fős delegátust. A VET program-meghatározásáról beszélt Fülöp G. Dénes, Török Viola, dr. Tamás Sándor és Demény Attila. A munkálatok elemzésére visszatérünk, fejezte be a lap híradását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5-6./ Az ígért elemzésben a napilap csak ellenérzését fejezte ki. – A VET tagja lehet mindenki, aki a magyarság ügyét felvállalja és a társaság tevékenységében aktív szerepet vállal. Tagdíj is van. Az újságíró ilyen ellenséges megállapítást tesz: “Fennáll hát annak a veszélye, hogy a magyarság lelkiismeretéül szolgáló intézmény a hangsúlyozottan értelmiségi-vállalkozói-pénzcsináló réteg elitklubjává szerveződik, amolyan Rotay- vagy Lion’s Internationale-szerű búsmagyaros teadélutánokat, partykat rendező, jótékony exkluzív egyletté, melyre egyházi méltóságaink, a Társaságban való részvételük súlyából, arányából megítélve is áldásukat adják.” A cikkíró szabadkozik: nem szóvivője az RMDSZ-nek, de felteszi a kérdést: mi a viszony a VET és az RMDSZ között? Szerint a “lélekhalászás” az erők szétforgácsolódásához vezet. Miklós László azt írja, hogy észrevetette: a VET vezetését az RMDSZ-ből valamiképpen kiszoruló, peremre sodródott személyek vették kezükbe. /Miklós László: Sorsban cselekedve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./ A gyűlésen megjelent és felszólalt Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke, aki a Népújság (Marosvásárhely) napilap szerint sejtetni engedte, hogy azért nem lehet a szövetség ügyeit demokratikusan intézni, mert “a Moszadtól a Securitate képviselőjéig mindenki ott van soraiban”. /K.L.: “Kémek férkőztek az MVSZ-be – állította Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke. = Népszabadság, okt. 16.

1996. júl. 13.

Civil társadalmunk és intézményrendszere építésének dilemmája

Kötő József, Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 14, 21.

Kötő József az SZKT kolozsvári ülésén /júl. 13-14./ elhangzott előadásának szövegét közölte a hetilap, két folytatásban. Kötő József az 1989 után kialakult romániai magyar intézményrendszert tekintette át. A magyar nemzeti közösség önszerveződés jó irányban halad. Közel négyszáz egyesület és alapítvány létrehozta a maga szakágazati szövetségeit. Bíztató, hogy sok alapítvány jött létre, s újabban Illyefalva központtal alakulnak az alapítványok szövetségének körvonalai is. – Az országos könyvtárhálózat szervezését vállalja fel a Heltai Alapítvány, saját kft. működtetésével. Bevételeiből él az erdőcsinádi Református Művelődési Központ, a zsoboki Betesda Szórványközpont, a kolozsvári Teodidaktos Ökumenikus Diákotthon, a Györkös Mányi Albert Emlékház, a Reményik Sándor Szabadidőközpont, az EMKE kultúrcentrumai önellátóak Zilahon, Szilágysomlyón, Csernakeresztúron, Dicsőszentmártonban. Közel nyolcvan könyvkiadói engedéllyel rendelkező magyar vállalkozás és százas számot meghaladó, jól-rosszul magát eltartó magyar sajtóterméket előállító műhely, a most szerveződő elektronikus média mutatja, hogy jó úton vannak. Az oktatási hálózattal foglalkozik a Bolyai Társaság, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Collegium Transsylvanicum Alapítvány. Az Erdélyi Múzeum-Egyesületet Transszilván Tudományos Akadémiának tekinthető, amely posztgraduális ösztöndíjrendszerével, kutatóbázisainak /saját ingatlanban működő könyvtára kezelése/ létrehozásával sokat tesz új kutatónemzedék felneveléséért. A Kriza János Néprajzi Társaság az egyetemes magyar néprajz fontos műhelye, hozzájárul egy eljövendő Hungarológiai Intézet megalapozásához. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Társaság /EMKE/ saját szervezeteivel, társegyesületeivel /temesvári Ormós Zsigmond Társaság, szatmárnémeti Kölcsey Egyesület, nagybányai Misztótfalusi Kis Miklós Egyesület, marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság, székelyudvarhelyi Orbán Balázs Közművelődési Egyesület, háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület, kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Társaság/ igyekszik megteremteni a közművelődési infrastruktúrát, a magyar emlékházak, tájmúzeumok, kulturális központok létrehozása révén, emlékünnepségek szervezése, szobrok, emléktáblák avatása segítségével. Az EMKE tevékenységét elsősorban a szórványvidéken fejti ki. Az EMKE saját tagozatait fokozatosan szakszövetségekké fejlesztette, így létrejött a Barabás Miklós Céh /a hivatásos képzőművészek szervezete/, a Romániai Magyar Népfőiskolák és Közönségszervezők Szövetsége, a Romániai Magyar Dalosszövetség, a Romániai Magyar Lapkiadók Szövetsége, a Romániai Magyar Könyves Céh, a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség, a Romániai Magyar Amatőr Színjátszók Egyesülete. Önálló jogi személy a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, a Romániai Magyar Zenetársaság, a Romániai Magyar Pen Club, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság – gyakorlatilag tehát készen áll a romániai magyarságot átfogó kulturális intézményrendszer. – Az országos hatósugarú intézmények létrehozása nem egy elit szlogenje, mint egyesek állítják, hanem egy nemzeti közösség önkormányzatra való felkészülésének stratégiája. Ez nem jelenti az alternatív intézmények létrehozásának ellehetetlenítését.

1996. máj. 17.

Az új Végh Sándor-ösztöndíjas: Murvai Márta

László Ferenc, Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22.

A Romániai Magyar Zenetársaság /RMZT/ Kolozsvár nagy szülöttét, Végh Sándort azzal köszönti születésnapján, hogy egy-egy fiatal magyar vonósnak kioszt egy, a művész nevét viselő ösztöndíjat. Az eddigi kitüntetettek: 1992, Horváth István, 1993, Béres Melinda, 1994, Székely Bálint, 1995, a kolozsvári Bartha Vonósnégyes, idén pedig, máj. 17-én, Végh Sándor 84. születésnapján a bukaresti Murvai Márta nyerte el a díjat. 1993 óta a névadó, Salzburgban élő idős művész maga fedezi az ösztöndíjat.

1996. feb. 26.

Reneszánsz Napok

Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27.

A kolozsvári Corvineum Kulturális Alapítvány febr. 24-e és márc. 2-a között Reneszánsz Napok címen rendezvénysorozatot indított Mátyás király születésének 553. évfordulója alkalmából. A megnyitón az Interetnikai Párbeszéd Egyesület, a Romániai Magyar Zenetársaság és a Német Demokrata Fórum képviselői szólaltak fel.

1995. okt.

1996 októberének eseményei

Szabadság (Kolozsvár), szept. 6.

A kolozsvári Gh. Dima Zeneakadémia 95 magyar hallgatója az anyanyelven történő újraindításáért 1995 októberében beadott kérvényének nem lett hatása, annak ellenére, hogy a miniszter szóbelileg és írásban ezt megígérte. A Zeneakadémia rektorához és szenátusához írt állásfoglalásukban a főiskola magyar tanárai megerősítették a kérés szükségességét, kifejtve, érthetetlen, hogy a Zeneakadémia az egyetemi autonómiára hivatkozva utasította el az anyanyelvi képzést. A Zeneakadémia 1951-ig önálló magyar főiskola volt, akkor egyesítették a román főiskolával. Elfogadhatatlan az az értékelés, hogy az addig létező magyar főiskola kommunista hagyomány. “Román kollégáinknak tudniuk kell, hogy ugyanúgy ragaszkodunk a zenei szakma anyanyelvünkön történő elsajátításához, mint saját maguk.” Az állásfoglalást a főiskola magyar tanárai írták alá, Demény Attila, dr. Almási István, Márkos Albert és a többi, csatlakoztak hozzájuk a Magyar Opera vezetői is.

1995. szept. 20.

1995 szeptember 20. eseményei

Szabadság (Kolozsvár), szept. 22.

Szept. 20-án a kolozsvári polgármesteri hivatal felszólította a kolozsvári Magyar Opera igazgatóságát, hogy 16 óráig vegye le az épület homlokzatáról a Bartók Béla Emléknapot meghirdető magyar nyelvű reklámfeliratot. Ez törvényellenes, ezért az intézmény vezetősége nyilatkozatban bejelentette, hogy nem tesz eleget az önkényes felszólításnak. A nyilatkozatot Simon Gábor igazgató és Demény Attila, a Bartók Emléknapok főbiztosa írta alá. Este a polgármesteri hivatal alkalmazottai emelődaru segítségével eltávolították a feliratot, azonban másnap, szept. 21-én az opera vezetősége visszahelyeztette a magyar nyelvű szöveget. Két évvel ezelőtt volt hasonló eset, amikor beperelték a polgármestert és megnyerték a pert. 

1993. jún. 8.

Köszöntjük Jagamas Jánost

Almási István, Szabadság (Kolozsvár), jún. 8

Nemrég a magyar köztársasági elnök Széchenyi-díjjal tüntette ki Jagamas János népzenekutatót, akit 80. születésnapján a napilap köszöntött. Jagamas János kimagasló érdemeit előzőleg is elismerték, a Magyar Néprajzi Társaság tiszteletbeli tagjává választotta, a Kodály-centenárium alkalmával pedig Kodály-emlékplakettet adományoztak neki. Jagamas János a kolozsvári Gh. Dima Zeneművészeti Főiskolán folklórt, formatant, ellenponttant és zenei paleográfiát adott elő. Több mint hatezer népi dallammal gyarapította a kolozsvári Folklór Intézet archívumát. A Romániai Magyar Zenetársaság nevében Almási István üdvözölte őt.

1991. máj. 5.

A Romániai Magyar Zenetársaság közgyűlése

Szabadság (Kolozsvár), máj. 8

Romániai Magyar Zenetársaság Kolozsváron tartott közgyűlésén dr. Szenik Ilona számolt be a társaság egy évi munkájáról. A közgyűlés egyhangúan megválasztotta László Ferenc főiskolai tanárt elnöknek. Az új elnök elismeréssel méltatta az előző elnök, dr. Benkő András munkásságát.

1989. dec. 29.

Mi lesz a Kolozsvári Zenetársasággal?

László Ferenc, A Hét (Bukarest), márc. 15.

1989. dec. 29-én mintegy húsz magyar zenész gyűlt össze Kolozsváron, Márkos Albert filharmóniai elsőhegedűs és felesége, Márkos Zsuzsa zongoratanárnő lakásán, hogy megalakítsa a Kolozsvári Zenetársaságot. Nyilatkozatukat a Helikon (Kolozsvár) első száma közölte. Ebben leszögezték, hogy “zenei anyanyelvünk és kisebbségi zenekultúránk etnikai azonosságtudatunk szerves része”. Társaságuk távlati célja: beleolvadni a majdan létrejövő Romániai Magyar Zenetársaságba. Szakcsoportokat alakítottak, dr. Almási István /népzenetudomány/, dr. Benkő András /zenei szakírás/, dr. Terényi Ede /zenealkotás/ stb. Febr. 23-án hivatalosan is bejegyezték a Kolozsvári Zenetársaságot, elnöke dr. Benkő András, alelnöke Demény Attila.